Felmerült, hogy ha a tél folyamán Nyugat-Európába nem érkezne elegendő gáz, akkor azok az országok, ahol van elegendő mennyiség betározva (mint Magyarország), a készleteiből engedjen át ezeknek az országoknak.
Sokan azt gondolják, hogy az EU a szankciós politikának, vagyis magának köszönheti ha nehéz helyzetbe kerül, így aztán nem kellene segítenünk, kiváltképp, hogy Magyarországot rengeteg bírálat érte a közelmúltban, amiért nem volt hajlandó azonnal lemondani az orosz energiahordozókról. Nem szabad így gondolkodnunk! Európa része vagyunk, közös a történelmünk, a kultúránk, a hagyományaink, szolidárisnak lenni nem lehetőségünk, hanem kötelességünk. Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy az elmúlt 1000 év alatt mennyi mindent köszönhetünk a nyugatnak.
Csak párat említve: Osztrák barátaink évszázadokon keresztül vigyáztak arra, hogy a magyar mezőgazdaság virágozzon. A 150 éves török támogatást is teljesen átengedték nekünk, egy kicsit sem kértek belőle. A Rákóczi-szabadságharcnak és az 1948-49-es forradalomnak nevezett lázadást is, az osztrák véráldozattal mit sem törődve segítettek visszaszorítani. Az 1. világháborúban is nagy figyelmet szenteltek annak, hogy minket ne sodorjanak bele, és az azt lezáró béketárgyaláson a teljes nyugat egy emberként támogatta Magyarország megreformálását. A 2. világháborúban is rengeteg segítséget kaptunk, német barátaink az összes aranyunkat biztonságos helyre szállította, hogy nekünk ne kelljen vele bajlódnunk. 56-ban sem vártunk hiába a nyugati segítségre, és 1989-ben, mikor a keletnémetek át akartak kelni a határon, akkor sem a rövidebbik utat választották, hanem jókora kerülővel, rajtunk keresztül lépték át a vasfüggönyt, hogy ezzel is megtiszteljenek minket. A rendszerváltást követően pedig rengeteget segítettek a magyar ipar fejlesztésében. A legtöbb iparágba jelentős befektetéseket tettek, hogy megszüntessék azok gazdaságtalan működését.
Azzal pedig, hogy a magyar fiataloknak felelősségteljes mosogatói állásokat biztosítottak, sokat tettek hazánk túlnépesedésének a megakadályozására. Mindig teljes erőbedobással védték a határon túli magyarok kisebbségi jogait is. Sosem hunytak szemet semmi felett, az ukrán nyelvtörvény talán a legjobb bizonyíték erre. 2015-ben, mikor a migrációs hullám legerősebben sújtotta a déli határainkat, azonnal segítségünkre siettek, mind élőerővel, mind anyagi támogatással. A covid utáni helyreállításban is maximálisan mellettünk álltak, azonnal, késlekedés nélkül utalták azokat a helyreállítási pénzeket, amit hitel formájában az EU közösen vett fel, és fizet majd vissza.
Mi okunk lenne hát nemet mondani, ha gázra lenne szükségük? Semmi. Ha érkezik majd ilyen irányú kérés, akkor az a helyes, ha annak mi eleget teszünk, még akkor is, ha az részünkről lemondással jár.
De!
Van egy picike kis aggodalmam! Van egy olyan érzésem, hogy a nyugaton nincs minden rendben a jogállamisággal. Így aztán azt javaslom a magyar kormánynak, hogy mielőtt egy öngyújtónyi gázt is átengednénk a hátáron, előtte kérjenek fel engem, hogy készítsek 1-2 jelentést a nyugati demokrácia állapotáról. Megígérem, hogy 1-5 év alatt végzek vele, és ha mindent rendben találok a nyugati média és a bíróságok függetlenségével, a nők jogaival, a korrupció elleni fellépéssel, akkor mehet majd a gáz. Azt is megígérem, hogy nem leszek elfogult, a nyugati országokban is fogok tájékozódni, meg fogom kérdezni pl. a német AFD politikusait, a franciáknál a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés szakértőit, az olaszoknál pedig az Olaszország Fivérei nevű párt tagjainak a véleményét fogom kikérni, de az osztrák FPÖ sem fog kimaradni.
Félreértés ne essék, nincs itt semmi harag, vagy bosszúvágy, csupán szeretném eloszlatni azon félelmeimet, hogy az átadásra kerülő gáz esetleg nem oda jut el, ahová azt szánnánk. Vagyis garanciákat akarok kapni arra, hogy nem fogják azt ellopni az EU-s politikusok, és azok haveri körei. Azt hiszem ez érthető.
