Kinek jó az üres pad?

Nem szólaltam még meg a pedagógusok és diákok tüntetéseivel kapcsolatban, és ennek több oka is van. Az egyik, hogy szerintem mindannyiunk elemi érdeke, hogy az iskolákban színvonalas oktatás folyjon, és ha erre irányul egy kezdeményezés, azt mindenkinek támogatni kell. Ugyanakkor egy demonstrációnak az lenne a célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a problémára, békésen. Minden demonstráció figyelemfelkeltő akció kellene hogy legyen, és nem kormányellenes tüntetés, nem lázadás. Lázadással nem lehet eredményt elérni. Ha valaki most mégis azt gondolná, hogy igen, az gondoljon csak 2006-ra, amikor hatalmas embertömegek tüntettek az akkori kormány ellen, annak lemondását követelve, hónapokon keresztül. Történt valami? Semmi. Ami jelenleg van, az nem demonstráció, hanem egy kormányellenes tüntetéssorozat. Miért mondom ezt? Mert a pedagógusok hagyták, hogy politikai és üzleti haszonlesők rájuk települjenek, és ez garantálja is az eredménytelenséget. Ha ezt az ellentétet sikerülne feloldani, könnyebben tudnék állást foglalni.

Az is kérdés, hogy mi a cél? Béremelés? A munkakörülmények javulása? Akkor miért engedik meg, hogy politikai beszédeket tartsanak, miért engednek meg „lógni fogtok” feliratú molinókat? Ha a kormánybuktatás a cél, akkor nevezzük kormányellenes tüntetésnek. Aztán aki azzal majd azonosulni tud, az melléjük áll. Ha a béremelés a cél, akkor meg majd azok állnak melléjük, akik azzal tudnak azonosulni, és talán politikai hovatartozástól függetlenül tudják őket támogatni.

A másik, ami miatt még nem szólaltam meg, az az ismeretek hiánya. Sokan megteszik, hogy mindenféle ismeretek nélkül egyértelműen beállnak valamelyik oldalra. Mi az alapfelvetés? Az, hogy béremelés kell, és az „embertelen” munkakörülményeken változtatni kell. Ezek számomra támogatható célok, de csak akkor, ha igazolást nyer, hogy szükséges. Ez nem csak a tanárokra igaz. Mindenki béremelési igényét tudom támogatni, de megalapozottnak kell lennie az igénynek. Mikor egy beosztottam magasabb fizetést szeretne, mindig az az első kérdésem, hogy miért, és mennyit. Mert ha az indoklásban az szerepel, hogy azért, mert neki több költsége van mint a többieknek, vagy mert többet termel mint a többiek, és ezek az állítások igazak, akkor természetesen tudom támogatni, és biztosan addig fogok lobbizni, amíg el nem érem, hogy megkapja. Ha a válasz annyi, hogy azért mert kevés a pénz, és ő ennyiért nem dolgozik, akkor kisebb esélyekkel indul a dolog. Ha pedig fellázad, és követeli a több pénzt, akkor jó eséllyel semmit nem kap. Miért? Mert az elmúlt 2-3 évtizedben összehozott már a sors 1-2 jómadárral. Aki lázadt, követelt, annak mindig csak rövid időre sikerült eleget tenni. 1-2 hónap után újabb ötlettel állt elő, hogy neki miért járna több pénz, és ezen idő alatt a többieket is csak lázította.

No de nézzük meg, mi a helyzet a pedagógusok bérévek és munkakörülményeivel!

Többször hallom, hogy a legnagyobb probléma, hogy a pedagógusok fizetése nem követte a piaci bérek alakulását. Utánanéztem, ez akár igaz is lehet. Szóval el jutottunk oda, hogy ha a piaci bérekhez és körülményekhez viszonyítjuk a pedagógusok béreit, akkor érdemes megnézni azt is, hogy csak ebben a kettőben van-e különbség, és ha igen, akkor milyen.

Nézzük a körülményeket! Nem tudom, hogy milyenek azok a körülmények amik már elviselhetetlenek, de én több mint 20 évig úgy dolgoztam a „piacon”, hogy nem hogy munkaruhát vagy ruhapénzt, de egy sapkát sem kaptam, pedig járt volna minden. A kéziszerszámaimat magamnak vettem, a saját fizetésemből, pedig azok is jártak volna. Az építőiparban meggyőződésem, hogy a pedagógusoktól sokkal többen dolgoznak hasonló körülmények közözött. Nyáron a tűző napon, télen mínusz 15 fokban is. Vajon azok a pedagógusok akik a munkakörülményekre panaszkodnak, kapnak-e ruhapénzt, kapnak-e tollat, papírt, füzetet, nyomtatót, nyomtatópatront, íróasztalt, stb. vagy maguknak veszik? Vajon tudják-e, milyen érzés mikor egy födémen éget a nap, és a sisakból folyik az izzadtság? Tudják-e, milyen érzés, mikor egy épülő csarnokból kilépve megcsap a meleg, pedig odakint is mínusz 10 fok van? Tudják-e, hogy milyen érzés a Toitoi WC előtt 4 méterrel nagy levegőt venni, és megpróbálni visszatartani a lélegzetet amíg az ember elvégzi a dolgát? Tudják-e, milyen az, hogy ha otthonról kell vinniük flakonban vizet, ha ebéd előtt kezet akarnak mosni, mert az építkezésen nincs folyóvíz? Tudják-e, milyen érzés télen egy fűtetlen helyiségben, amelyiken sokszor még ablak sincs, a huzat elől egy sarokba kuporodva, egy téglán ülve megenni az ebédet? Tudják-e, milyen érzés, ha baleset éri őket, vagy megbetegszenek, és kiesve a munkából egyetlen forintot sem kapnak? Tudják-e, milyen érzés könyörögni 1 nap szabadságért, amire egyébként semmit nem fizetnek? Tudják-e, hogy ma sok ezren dolgoznak ilyen körülmények között? Azt tudják-e, hogy egy gyárban milyen érzés 4 műszakban dolgozni? Tudják-e, hogy a heti 50 óra sok helyen nem felső, hanem alsó határ? Tudják-e, hogy mennyire hosszú egy 12-órás műszak? Azt tudják-e, hogy ezeken a helyeken is van joguk az embereknek sztrájkolni, csak másnap már nem is kell menni? Azt tudják-e, hogy egy kisebb gazdasági válság esetén is, a piacon dolgozókat szemrebbenés nélkül teszik utcára?

Na kedves így gondolkodó pedagógusok, ilyen a „piac”.

Most pedig nézzük meg a béreket, mert aki panaszkodik, az szeret túlzásokba esni, és ilyenkor szokás bemondani a legalacsonyabb bért mint bizonyítékot.

A pedagógusoknak van nyilvános bértáblájuk. Elérhető, megnézhető. Ez az alapbéreket tartalmazza, különböző csoportok szerint, mint pl. végzettség vagy a pályán eltöltött évek száma. Majd a hozzászólásokba teszek pár linket. Ha az alapbért nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy egy pályakezdőhöz képest egy nyugdíj előtt álló pedagógus majdnem dupláját keresi. A piacon is így van ez? 50 fölött a piacon is többet keres valaki, mint egy fiatal? Vagy ott örül, ha egyáltalán felveszik valahova? A táblázatban szereplő összegek egyébként nem magasak, de ez még nem a végösszeg, ugyanis ehhez még jönnek pótlékok. Egy intézményvezetői pótlék pl. az illetményalap 40-80%-a. Ez végzettségtől függően 48e-162e Ft. Egy osztályfőnöki pótlék 20-40%, végzettségtől függően 12e-60e forintos minimum és maximum összeggel. Van még mukaközösség-vezetői pótlék, nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék, nemzetiségi pótlék, stb. Aztán feltételezem az ilyen-olyan szakkörök sem maradnak díjazás nélkül, és még éves jutalom is létezik.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy én most azt akarom bizonyítani, hogy a tanárok nagyon is jól keresnek, most szólok, nem ez a cél. A célom csupán annyi, hogy mikor véleményt alkotunk, akkor minden szemszögből vizsgálódjunk, és ne kiragadott részletek alapján ítéljük meg az egészet! Ha a legrosszabbul kereső, pályakezdő, alacsony végzettségű bért említjük, akkor azt is tegyük hozzá, hogy ez nem az általánosság!

Mennyit kell keresni? Szerintem nem csak a tanároknak, hanem mindenki másnak is annyit kellene keresnie, amiből tisztességesen meg tud élni. Vagyis ki tudja fizetni a számláit, tud ennivalót és ruhát vásárolni. Egy lakásért, egy autóért mindig is takarékoskodni kellett, hogy kinek mennyi ideig, az pedig a tudásától, szorgalmától kell, hogy múljon. A pedagógusok körében a tudás megítélése a megszerzett papírjain múlik. A szorgalmat meg nem is hiszem, hogy mérik valahol. Ha egy tanár egy órát rossz minőségben tart, az nem érdeke senkinek, de az, hogy ezért ugyanannyi pénz jár, mint annak a tanárnak, aki akar is és tud is tanítani, az nincs rendben.

Mivel a cél az, hogy jó tanárok legyenek, és azok meg is legyenek fizetve, érdemes lenne elgondolkodni az életpálya modell mellett, ahol kor és végzettség alapján szabják az alapbért, egy minősítő rendszeren is, amiben azt mérnék, hogy a tudást hogyan sikerül átadni a gyerekeknek. Azoknak akik színvonalas oktatást nyújtanak, lehetne ezt pénzben is honorálni. Egy autó műszaki vizsgájánál nem jelent problémát a vizsgaállomás bekamerázottsága. Ezeken a részleteken is lehetne gondolkodni, mert pl. az online oktatás során sem volt különbség téve azok a tanárok között akik becsületesen megtartották az órát, és azok között, akik egy üzenetben elküldték az éppen aktuális fejezetek címeit.

Aztán van itt még egy apróság! Felőlem mindenki kereshet a mai bérének a dupláját is, a postástól a kéményseprőig, engem kicsit sem zavar, de mikor mindenki a dupláját keresi, azt úgy hívják, hogy infláció, és nem 10%-os!

Arról se feledkezzünk meg, hogy minden emelésnek meg kell teremteni az hátterét is. Mivel a pedagógusok bére állami finanszírozású, azt is meg kell vizsgálni, hogy honnan lehet elvenni, mert valahonnan el kell.

Szóval én támogatom az emelést, de az arányos, és ösztönző emelést. A teljesítménytől független általános emelést nem.

A tüntetéshez: Diákok és tanárok, szülők, nagyszülők, együtt érző szimpatizánsok tüntetnek. Vagyis ez nem tanár vagy diáktüntetés.

A tavaszi választásokon a lakosság 70%-a szavazott. Ennek 54%-a a kormánypártokra. Vagyis 100 emberből 70 választott, és ebből 38 a kormánypártokra. Az ellenzékre értelemszerűen 32 ember. Ha ebből kivesszük a Mi Hazánkat, akkor maximum 30 ember. Most aztán lehet keresni a motivációt. Mert ha 100-ból 30 ember egy másik kormányt szeretett volna, akkor azok egy része minden lehetőséget megragad arra, hogy tüntethessen. A tanárok közt is megvan minimum a 100-ból 30 ember, akinek az adott témától függetlenül is van indíttatása. A diákok. A diákok mindig is szerették a bulikat. Ilyen a fiatal természet. Nézzétek a tüntetések képeit, és döntsétek el, hogy kétségbeesetten tiltakoznak, vagy buliznak? Lehet vonulni, kiabálni, végre olyanok mintha felnőttek lennének, van nekik is végre valami projekt, és nem mellékesen ez idő alatt nem kell az iskolapadban ülni.

Nem állítom, hogy minden tanár aki ebben részt vesz, az politikailag motivált lenne, de szerintem nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, kevesen szavaztak a Fideszre közülük. Azt sem állítom, hogy minden diák csak a buli és a lógás miatt van kint, de legtöbbjüket aligha motiválja más. Azok pedig akik se nem diákok, se nem tanárok, azok meg leginkább azért tüntetnek, mert a kormány ellen tüntethetnek.

Na és persze mindig ott vannak az ügyeletes haszonlesők. Pl. az árnyékkormány, akik pontosan tudják, hogy mit kellene tennie most a kormánynak. Nem tudom, arra emlékeznek-e, hogy mit tettek ők, mikor ők voltak kormányon.

Segítek:

„2002 és 2010 között a baloldal több mint 20 ezer pedagógust rúgott ki, több mint 750 iskolát zárt be, az összevonások miatt csaknem ezer településen szűnt meg az oktatás, a kirúgott pedagógusokból 16,5 ezer nem tért vissza a pályára csak az általános iskolákban. Az iskolákat gyakran nem fűtötték, nagykabátban ültek az órákon, az önkormányzatok nyakig eladósodva, nem tudták segíteni. Egyetlen iskolát, óvodát, bölcsődét nem újítottak fel, katasztrofális állapotok uralkodtak. A pedagógusok bérét 3 évre befagyasztották, 2004-ben elvették a 13. havi fizetést a közszférától. „

Természetesen más haszonlesők is megjelennek ilyenkor. Itt van pl. ez az Áron gyerek, aki majommód ugrál a színpadon (nézzétek meg, tényleg úgy mozog, ugrál mint egy majom mikor támadni készül). Ő hihetetlen együtt érző mindenkivel egyébként, kimondottan az elnyomott, kizsákmányolt éhezőkkel, ezért akciósan árul nekik 12 000 Ft/db áron logózott pólót, 17 000 Ft/db áron pulóvert, 8 000 Ft/db áron szatyrot. Ez ám az őszinte kiállás, nem? Persze mindenki pénzt akar keresni, de mindenen? Úgy is mondhatnám, hogy Áron! Minden áron?

Ki lesz ennek az egésznek az elszenvedője? Az a tanári réteg, aki becsületesen végzi a munkáját, nem lázad, nem lázít, és cserébe csak egy kis megbecsülést várna, és normális béreket. Meg persze a diákok, akik tanulás helyett tüntetni járnak, mert pocsékolják az idejüket.

A hangos lázítók mint az Áron gyerek, közvetlenül profitálnak. Az ellenzéki pártok talán 1-1%-ot tudnak emelni a támogatottságukon. A leghangosabb tanárok meg majd kapnak 1-1 jó kis állást valamelyik nagyon „független” civil szervezetnél.

Bárhogy is nézem, nekem kicsit kontraproduktív a dolog.

Ami pedig a demokráciát illeti, mert ugye a sztrájk alapjog,..

A sztrájk a legtöbb munkavállaló esetében a „felmondás a munkavállaló részéről” szinonimája.
Bezzeg nyugaton! Németországban, vagy pl. az USA-ban, na ott van csak demokrácia. Igaz, a pedagógusok nem sztrájkolhatnak, de akkor is.

Szóval zárásul, kedves nyugodtan, csendben, a munkáját felelősségteljesen és tisztességesen végző pedagógus barátom, aki arra várakozik, hogy a bére emelkedjen, neked üzenek, tarts ki, és az emelést attól várd aki eddig is emelt, és ne azoktól, akik elvettek, az iskoládat pedig bezárással fenyegették, mert ő csak kihasználnak. Nekik csak addig kellesz, amíg kifogják a szelet a vitorládból, vagy amíg elég profitot termelnek a pólóbizniszből. A ti béremeléseteket minden esetben támogatni fogom. Az utcán hőbörgő, lázító, akasztással fenyegető tömeggel viszont sosem fogok közösséget vállalni.

 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel az alábbi lehetőségek egyikén:

 

Ha szeretnél üzenetet hagyni vagy véleményt írni, esetleg megtudni hogyan értesülhetsz az új bejegyzésekről, akkor küldj egy emailt a mail@gondolataim.hu címre, vagy kövess a Facebookon!